Előd Halász

Halász Előd (Budapest, 1920. október 9. – Budapest, 1997. június 28.) germán filológus, irodalomtörténész, nyelvész, tanszékvezető egyetemi tanár.

Kutatási területe: Német irodalomtörténet, magyar-német lexikográfia.

Budapesten (azon belül Pesten) nevelkedett, atyja magyar-latin szakos középiskolai tanár volt, egy időben gimnáziumigazgatói teendőket is ellátott. Fiát már ötéves korától nyelvekre taníttatta, németre és angolra. A budapesti német kolónia Damjanich utcai német nyelvű elemi és reálgimnáziumába, a Reichsdeutsche Schule-ba íratták be 1926-ban. 1938-ban érettségizett, s beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre (ma ELTE), magyar-német szakra, magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett, 1942-ben doktorált Thienemann Tivadarnál Nietzsche és Ady c. tanulmányával. A budapesti Kemény Zsigmond Gimnázium rendes tanárává nevezték ki, egyben a pesti egyetem díjtalan tanársegédeként működött. Az 1945/46-os tanévtől a szegedi egyetemen germán filológiát és angol nyelv- és irodalmat tanított, majdnem négy évtizeden át a továbbiakban Szegeden oktatott és kutatott.

1945-1984 között a szegedi egyetem (1962-től JATE) német tanszékén tanított, ugyanitt 1948-1984-ig tanszékvezető egyetemi tanár, a tanszék munkájának szüneteltetése miatt 1950-1956 között szótárszerkesztéssel bízták meg, s a magyar és világirodalom oktatásával magyar szakosok számára. Közben 1950-1952-ig vezette az Irodalomtörténeti Dokumentációs Központot és az MTA Irodalomtörténeti Főbizottságában volt tag. 1957-től újra szervezte és vezette a Német Nyelv- és Irodalom Tanszéket. Koltay-Kastner Jenő nyugalomba vonulása után 1968-ban átvette a nyugati nyelveket és irodalmakat (német, francia, olasz) oktató tanszékek irányítását. 1957-1960-ig és 1965-1969-ig a Bölcsészettudományi Kar dékáni posztját is ő töltötte be. 1970-től elindította az angol nyelv- és irodalom oktatását a szegedi Bölcsészettudományi Karon.

Tudományos előmenetele: 1963-ban kandidátusi, 1973-ban nagydoktori fokozat. A szegedi egyetemen 1983/1984-es tanév végéig töltötte be a Német Nyelv- és Irodalom Tanszék vezetői posztját, ezután Budapestre költözött, 1984-ben nyugdíjazták.

1997-ben hunyt el, temetése július 11-én, pénteken 10 órakor volt a Farkasréti temetőben. Közvetlen hozzátartozója csak egy maradt, a felesége. Egyetlen leányuk, Eszter fiatalon, tragikus körülmények közt még Szegeden elhunyt. Özvegye Dr. Halász Elődné dr. Szász Annamária férje tiszteletére létrehozta a Halász Előd Alapítványt tanulni vágyó fiatal germanisták megsegítésére.

Halász Előd kiváló tanár, kiváló előadó volt a szegedi egyetemen, bár „áthallgatás” az ő tanári korszakában nem volt, mégis a német szakosokon kívül is számos más hallgató, köztük magyar-történelem, magyar-francia szakosok látogatták pl. Thomas Mann Varázshegy c. regényéről szóló előadásait. Kiváló tanítványokat nevelt, köztük Kanyó Zoltán (1940-1985) összehasonlító irodalomtörténész, utóbb az Összehasonlító Irodalomtörténeti Tanszék vezetője; Bernáth Árpád (sz. 1941.) a Német Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Csúri Károly (sz. 1946) az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszék vezetője. Természetesen nemcsak későbbi egyetemi oktatók voltak az ő jeles tanítványai, hanem mások is, köztük Veress Miklós költő, Suki Béla történelemtanár, filozófus, Bonyhai Gábor filozófiai szakfordító.

A szakmában nemzetközi tekintélye talán jelentősebb volt, mint a hazai. 1964-ben a Modern Nyelvek és Irodalmak Nemzetközi Szövetsége kongresszusra hívta az Amerikai Egyesült Államokba a regénymodellekről szóló előadásának megtartása végett, több amerikai városban is tartott előadást, Ann Arborban, San Franciscóban, Albuquerque-ben, Austinban. Kapcsolatot tartott Thomas Mann özvegyével, s még sok híres személyiséggel.

Összefoglaló német irodalomtörténetet a magyarok számára Halász Előd óta (1971) még nem írt senki. Halász Előd irodalomtörténeti kutatásai mellett legjelentősebb teljesítménye a német-magyar és a magyar-német nagyszótár szerkesztése és közreadása.

Balról jobbra ülő alakok, Nagy Imre, Kanyó Zoltán aranygyűrűs doktorrá avatás közben, Kanyó Zoltán mögött az ő professzora, Halász Előd dékán áll,(1965)

Díszdoktorrá avatáson Halász Előd dékán jobbra az első, JATE, aula, 1968

Irodalomtörténeti munkái

• Nietzsche és Ady. Budapest, 1942.
• Thomas Mann. Budapest, 1959.
• A polgári tudat válsága és a modern regény szerkezeti problémái. Budapest, 1961
• Gerhart Hauptmann. Budapest, 1962.
• A német irodalom története 1-2. köt. Budapest, 1971.

Szakcikkei

• Georg Trakl. Szeged, 1948. 16 p.
• Heinrich Böll. In: A német irodalom a 20. században. Budapest, 1966.
• Goethe. Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Szeged, 1982.

Szótárai

• Német-magyar szótár 1-2. (1952)
• Magyar-német szótár 1-2. (1957)
• Német-magyar kéziszótár (1969)
• Magyar-német kéziszótár (1973)

• Magyar Nyelvtudományi Társaság (1942-1997)
• Magyar Irodalomtörténeti Társaság (1949-1997)
• Int. Lenau Gesellschaft (1965-?)
• Federation Int. des Langues et Litteratures Étrangeres (1963-?)
• Thomas Mann Kreis (1968-?)

• Népköztársasági érdemérem arany fokozat (1948)
• Munka érdemrend arany fokozat (1969)

• Varga Ferenc (szerk.) (2007). In memoriam Halász Előd: Irások Halász Elődről. Szeged, Bába Kiadó ISBN 978-963-9717-59-6

• Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994.750. o. ISBN 9630568063  
• Szegedi egyetemi almanach: 1921-1995 (1996). I. köt. Szeged, Mészáros Rezső. Halász Előd lásd 129. p.
• Bernáth Árpád: Idegen nyelvi modern filológia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 (1999). Szeged, Mészáros Rezső. pp. 138-156.

• Halász Előd Alapítvány, díjátadó, 2009
• A Szegedi Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének rövid története
• Tinta Könyvkiadó honlapján
• Kortárs Magyar Írók