Davida Leó

Boldogi Davida Leó (Srogow-Dólny, Gácsország, 1852. március 8. – Budapest, 1929. november 24.) orvosdoktor, anatómus és egyetemi tanár. Davida Jenő nagybátyja.

Nagybátyja, Davida Sándor budapesti gyakorló orvos örökbe fogadta. A gimnáziumot és az egyetemet Pesten végezte; az orvosdoktori, szülészmesteri és a sebészi oklevelet 1876-ban a budapesti egyetemen nyerte. Egyetemi tanpályája alatt két ízben volt leíró- és tájbonctani demonstrátor, három ízben lett pályanyertes bonctani, sebészeti és gyógyszertani pályakérdéseknél, bonctani előmenetelei alapján pedig 300 forintos állami ösztöndíjat nyert. Az utolsó tanévben mint gyógyszertani gyakornok Balogh Kálmán tanár mellett működött. Azután (1875. november) mint szigorló-orvos Mihalkovics Géza fejlődéstani tanársegéde lett. 1876-ban a leíró- és tájbonctani tanszékhez nevezték ki tanársegédnek, ahol Lenhossék József tanár mellett, egy évi megszakítással, mialatt 1878. augusztustól 1879. júliusig a boszniai hadjáratban mint császári és királyi főorvos vett részt, négy évig működött. 1881 januárjában a kolozsvári egyetem leíró- és tájbonctani tanszéke mellé helyettes tanárnak neveztetett ki; ugyanott 1882-ben az idegbonctanból magántanárnak képesíttetett és július 20-án a leíró- és tájbonctan nyilvános rendes tanárvá nevezték ki. Mint tanár két ízben, 1882-ben és 1885-ben kiküldve államköltségen külföldön utazott a bonctani, kórbonctani és törvényszékorvostani intézetek berendezése és fölszerelése tanulmányozása végett; meglátogatta a bécsi, prágai, müncheni, erlangeni, heidelbergi, würzburgi, tübingeni, giesseni, göttingeni, jenai, lipcsei, hallei, berlini, strasbourgi, nancyi, zürichi, berni, bázeli és párizsi orvosi fakultások intézeteit; szerzett tapasztalatait a kolozsvári anatómia (bonctani, kórbonctani és törvényszékorvostani intézetek együtt) díszes és modern épületének fölépítésnél és berendezésénél érvényesítette. A kolozsvári orvos-természettuományi társulat és a magyar orvosi könyvkiadó társulat rendes tagja, a kolozsvári egyetem orvosi karának negyedízben is dékánja volt. 1919-ben, amikor Erdély román megszállását követően a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem is román kézre került, a magyar professzorok többsége, így Davida Leó is Budapestre menekült. Ő hozta létre a szegedi egyetem anatómiai intézetét. 1921-ben vonult nyugdíjba.

Leíró bonctannal foglalkozott, kutatta a csigolya közti dúcokat, és a végtagok gyűjtőereit. Kutatási eredményeit külföldi szaklapok közölték.

Orvosi cikkei: Boncztani átmetszetek állandó eltartásáról és egyes testrészek megkövítéséről. Előleges közlemény. (Orv. Hetilap 1873.), Über die Multiplicität der Lumbal und Sacral-Spinalganglien (Centralblatt für die mediz. Wissenschaft 1880.)

• Az ágyéki és keresztagyi dúczok többszörösségéről. Bpest, 1880. (Értek. a term. tud. kör X. 16.)
• A nyaki idegek gyökei- és csigolyaközti dúczainak magatartásáról a perobrachia egy esetében. Kolozsvár, 1881. (Orvos t. t. Értesítő, orvosi szak III. füzet.)
• Über das Verhalten der Spinalwurzeln und Spinalganglien der Halsnerven in einem Falle von Perobrachie. Berlin, 1882. (Virchow's Archiv f. path. Anat. u. Phys. u. f. kl. Med.)
• Eddig nem észlelt szürke dúczokrol az ágyéki és keresztidegek hátsó gyökein. Kolozsvár, 1882. (Orvos t. t. Értesítő, orvosi szak 1 füzet.)
• A gerinczagyi idegek mellső és hátsó ágainak képződésmódjáról. U. ott, 1882. (Orv. t. t. Ért., orvosi szak 2. füz.)

Vezetése és útmutatása mellett a következő dolgozatok adattak ki intézetéből: Az embersziv idegsejtjei, dr. Szentkirályi Gézától (Orvos t. t. Ért. 1884. 2. füz.), A XI. agyidegről, dr. Hints Elektől (U. ott, 1886. III. füz.), A vagus járulékos idegének körzeti elterjedése területéről, dr. Hints Elektől (U. ott, 1888. I.), Adatok a szividegek boncztanához, Békésy Géza orvosnövendéktől (U. ott. 1888. I.), A jobb kulcs alatti ütér mint az aorta iv negyedik ága, dr. Hantz Mihálytól. (Orvosi Hetilap 1891.)

• Szállási Árpád: A két Davida
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, Magyar Tudománytörténeti Intézet, 1997. 1-2. köt.
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935) 
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008.ISBN 963-901-594-6
• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
• Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007.ISBN 963-547-414-8