Quick Facts
Biography
Czimber Gyula (Homokbödöge, 1936. január 2. – Mosonmagyaróvár 2008. december 30.) - egyetemi tanár, agrármérnök, biológus.
Életpályája
Czimber Gyula és Németh Karolina Emma gyermekeként született. Felesége: Németh Zsófia, gyermekei: Márta (1965), Gyula Endre (1967).
Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, 1974-ben a pápai Türr István Gimnáziumban érettségizett. 1959-ben a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián mezőgazdasági agrármérnöki oklevelet, 1960-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen növényvédelmi szakmérnöki diplomát, majd 1964-ben a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Mérnöktovábbképző Intézetében mérnök-tanári oklevelet szerzett. 1964-ben Gödöllőn mezőgazdasági egyetemi doktor, 1972-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen természettudományi egyetemi doktor, a Tudományos Minősítő Bizottságnál a biológiai tudomány kandidátusa, 1994-ben a mezőgazdasági tudomány doktora címet szerzett.
Tanulmányai befejezése után Tanakajdon a Vas megyei, később 1959-1960-ban a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás agronómusa lett, 1961-től a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián (később főiskola illetve egyetem) a Növénytan és Növényélettan Tanszéken tanársegéd (1961-1965), egyetemi adjunktus (1965-1973), egyetemi docens (1973-1981), egyetemi tanár (1981-), 1983-tól 2000-ig tanszékvezető.
Mosonmagyaróváron érte a halál 72 évesen, 2008. december 30-án.
Munkássága
Tudományos munkájában gyombiológiával, csírázásbiológiával, cönológiával és produkcióbiológiával foglalkozott. Elsőként végezte el a magyar flóra keményhéjúság-ökologiai és rendszertani értékelését. Kezdeményezésére vizsgálták először növekedés-analízis módszerrel a kultúrnövények és gyomnövények kompetícióját.
1985-től jelentős sikereket ért el a Szigetköz szegetális gyomvegetációjának kutatása terén. Részt vett többek között a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Bizottsága (1980-), az MTA Növénytermesztési Bizottsága (1997-), az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Botanikai Szakbizottsága (1980-), a Magyarország kultúrflórája szerkesztő bizottsága (1986-) munkájában.
1979-1988 között a TIT Győr – Sopron megyei Szervezete Biológiai Szakosztályának elnöke volt, 1990-1996-ig a Veszprémi Akadémiai Bizottság Természetvédelmi Munkabizottságának elnöke, 1985-től a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület elnökhelyettese, 1988-tól az "Acta Óváriensis" szerkesztő bizottságának elnöke, 1992-től a Magyar Természettudományi Társaság Biológiai Szakosztályának elnöke. Több mint három évtizeden át volt a megyeiként indult, később országossá, sőt nemzetközivé fejlődött Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai Verseny versenybizottságának elnöke, előadója és tisztségviselője a TIT helyi, megyei és országos szervezeteinek. Kétszáznál több szakirodalmi és ismeretterjesztő közleményt adott közre magyar és idegen nyelven, önállóan és társszerzőként, periodikákban és könyvekben.
Kitüntetései
Tudományos, közéleti és oktatói tevékenységéért több kitüntetést kapott:
- Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1964)
- Kiváló Munkáért (1982)
- TIT Aranykoszorús Jelvény (1983)
- Kitaibel Pál-emlékplakett (1986)
- Emberi Környezetért Emlékérem (1987)
- Bugát Pál-emlékérem (1992)
- Hermann Ottó-emlékplakett (1993)
- Apáczai Csere János-díj (1993)
- Dr. Újvárosi Miklós-emlékérem (2000)
- Juhász Nagy Pál-emlékérem (2001) 2009-ben
- Posztumusz Pro Urbe díj (2009)
Munkái
- Az "Óvári" tarkavirágú lucerna elsőévi egyedfejlődése, keményhéjúsága és Cuscuta rezisztenciája. (Egyetemi doktori értekezés). Mosonmagyaróvár, 1963.
- A növényi magvak keményhéjúsága és annak mértékét befolyásoló ökológiai tényezők. (Kandidátusi értekezés). Mosonmagyaróvár, 1970.
- A somkóró. Monográfia. (Magyarország kultúrflórája.) Budapest, 1980.
- A kerti zsázsa. (Magyarország kultúrflórája.) Budapest, 1982.
- A Szigetköz szegetális gyomvegetációja. (Doktori értekezés). Mosonmagyaróvár, 1992.
- A tanszékek és egységek története 1954-1993. (Társszerkesztő: Horváth Károly). Mosonmagyaróvár, 1993.