Csige Lajos

Csige Lajos (Balmazújváros, 1852. augusztus 1. – Szombathely, 1926. március 1.) népszínmű- és operetténekes.

Csige József és Nagy Sára fiaként született, 1852. augusztus 4-én keresztelték. 1875. október 16-án lépett színpadra, a Népszínházban, ahol mint kardalos kezdte pályáját. 1878-ban Lukácsy főrendező a Vereshajúban Sajgó Ferke szerepét ráosztotta és ettől kezdve már önálló szereplő lett. A legközelebbi Sárga csikó népszínműben első szereposztásban ő játszotta Bogár Imrét, 52-szer egymásután. Innen 1879-ben vidékre ment. Játszott Lőcsén, Késmárkon, Kassán Lászy Vilmosnál, Kecskeméten, majd Aradon. A vidéken 22 évig működött. 1903-ban Budapestre került, majd a Magyar Színház és Király Színház tagja lett. 1910-ben nyugalomba vonult, majd reaktiváltatta magát. 1911. július 1-én végleg nyugdíjazták.

Első felesége Szabó Ilka drámai színésznő (aki előbb Hahnel Károly színházi karnagy neje volt). Második neje Török Mariska, színésznő, akivel 1889. december havában lépett házasságra, Kolozsvárt. Meghalt 1926. július 17-én, Horgoson. Harmadik felesége Erdélyi (Malucha) Ilona volt, aki 1869. augusztus 17-én született Malucha Teréz leányaként Budapesten és 1901. október 10-én kötöttek házasságot Budapesten, a Terézvárosban (A menyasszony tanúja Erdélyi Ödön volt).

Gyermekei:

• Csige Erzsi (előbb Thury Elemérné), hősnő, született 1880. október 10-én, Aradon. Színpadra lépett 1895. augusztus havában, Halmay Imrénél. 1904. szeptember havától a Vígszínház tagja volt. Nyugdíjba ment 1926. július 1-én.
• Csige Ilonka, naiva, született 1884. március 14-én, Miskolcon, meghalt 1904. május havában, Debrecenben.
• Csige Rózsi, színésznő, született 1893. január 23-án. 1910—1912-ben színésznő volt.

• Hannibal (Lecocq: Kisasszony feleségem)
• Kósza Gyurka (Csepreghy F.: Piros bugyelláris)

1879: Veress, Bénye; 1880: Aradi Gerő; 1881: Sztupa Andor; 1882: Bogyó Alajos; 1883: Gerőfy Jakab; 1885: Csóka Sándor; 1886: Bács Károly; 1887: Rakodczay Pál; 1888: Bokodyné; 1889: Miklósy Gyula; 1890: ifj. Károlyi; 1891: Balogh Árpád; 1892: Bárdi Lajos; Veszprémi Jenő; 1893: Monori Sándor; 1894–96: Szalkay Lajos; 1896: Halmai Imre; 1897: Nagy Dezső; 1898: Kovács Sándor; Fekete Béla; 1899: Bácskay György; 1899–1901: Szabadhegyi.