Bihari Mór

Középiskoláit Nagykárolyban és Debrecenben végezte; az egyetemet Budapesten hallgatta. 1886-tól gyakorló ügyvéd volt Budapesten. Első művével (Cicero élet- és jellemrajza) a debreceni városi kaszinó által a Kazinczy Ferenc születésének napjára kitűzött pályadijat nyerte el; megjelent a debreceni kollégium Heti Közlönyében (1879.). 1879-ben Budapestre költözvén, Tarnóczy álnév alatt több költeménye jelent meg a szépirodalmi lapokban és büntetőjogi közleményei a jogi szaklapokban. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (16. parcella, 2. sor, 39. sír)

• A czukoradó története Magyarországon. Jutalmazott pályamunka. Bpest, 1883. (Különnyomat a Nemzetgazd. Szemléből.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar zsidó lexikon
• PIM

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.