Béla Osváth

Osváth Béla (Hódmezővásárhely, 1926. június 4. – Eger, 1965. augusztus 21.) irodalomtörténész, dramaturg, kritikus, színházigazgató.

Középiskolai tanulmányait a hódmezővásárhelyi Református Bethlen Gábor Gimnáziumban végezte. Itt érettségizett le 1944-ben. 1945-1947 között Hódmezővásárhelyen színházat szervezett, amelynek ő volt az igazgatója is. A szegedi egyetemen szerzett tanári diplomát, és a Bethlen középiskolában tanított. Még egyetemi tanulmányai alatt, 1947–1949 között rendezőgyakornok volt a fővárosi Nemzeti Színházban. 1950–1954 között Hódmezővásárhelyen volt tanár. 1954-ben a TIT megyei titkára lett. 1958-ban a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója lett. 1961-ben Budapestre került, ahol az MTA Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa lett. 1961-1963 között a TIT Országos Irodalmi Választmányának titkára. 1963-tól a Nemzeti Színház fődramaturgja volt. Egy ideig a Kortárs című folyóirat kritikai rovatvezetője volt.

• Tamási Áron: Tündöklő Jeromos
• Tamási Áron: Vitéz lélek
• Németh László: Villámfénynél
• Móricz Zsigmond: Sári bíró
• Zilahy Lajos: Fatornyok
• Molnár Ferenc: Liliom
• Molnár Ferenc: Hattyú
• Molière: Dandin György
• Rostand: Sasfiók
• Shaw: A sors embere
• Hauptman: Naplemente előtt
• Schubert–Berté: Három a kislány
• Eisemann Mihály: Fekete Péter

• Szigligeti (Szeged, 1955)
• Képek a szegedi színészet történetéből (Budapest, 1956)
• A mai magyar dráma (Budapest, 1965)
• Türelmetlen dramaturgia - tanulmánykötet (Budapest, 1965)

• Pantheon
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 9630566354  
• Magyar életrajzi lexikon
• Emlékpont.hu