Antal Forgács
Quick Facts
Biography
Forgács Antal született: Freud(Bicske, 1910. február 10. – Németország, 1944. március) magyar költő, újságíró.
Élete
Freud Lajos (1880–1928) gabonakereskedő és Grünfeld Irma fia. „Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben. Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.
Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.
Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert. 1949-ben a budapesti központi járásbíróság holttá nyilvánította 1944. április 15-ei dátummal.
Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.
Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.
Munkái
- Fanyar idő (versek, Budapest, 1933)
- Hűvös magány (versek, Budapest, 1936)
- Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938)
- A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963)
Jegyzetek
- ↑ Forgács Antal. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
- ↑ Születése bejegyezve a bicskei állami születési akv. 30/1910. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve a bicskei állami halotti akv. 90/1949. folyószáma alatt.
- ↑ Freud Lajos halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 45/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 161/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ Forgács Antal: Utijegyzetek. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- ↑ A budapesti központi járásbíróság P.k.I. 58/898/1949/4. sz. jogerős végzése.
- ↑ Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.
További információk
- Bálint György: Forgács Antal: Fanyar idő Nyugat, 1933. 22. szám.
- Gaál Gábor /G. G./: Forgács Antal: Hűvös magány Korunk, 1936. május, 451. o.
- Fejtő Ferenc: Hűvös magány Nyugat, 1936. 3. szám.
- Forgács Antal publikációi a Korunk-ban (1932–1939 között). Galambos Ferenc: Korunk repertórium (1926–1940)
- Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.
Nemzetközi katalógusok |
|
---|---|
Nemzetközi katalógusok |
|