Andor Zsigmond

Andor Zsigmond, Ackermann (Budapest, 1886. október 31. – Budapest, Erzsébetváros, 1957. május 28.) magyar karmester, színigazgató.

Ackermann Vilmos és Neuman Regina fiaként született. Zenei tanulmányokat végzett, majd 1904 szeptemberében kezdte színészi pályáját. Karmester volt több vidéki színházban, német nyelvterületen is dolgozott. 1915-18-ban a Veszprémi Nemzeti Színház társulatának volt a tagja. 1923-ban pályázott a szegedi színház bérletére, amit el is nyert. Törekedett a budapestitől független műsor kialakítására, nagy létszámú társulatával főként az opera-előadásokra fordított különösen nagy figyelmet. Mivel működése nagy kiadásokkal járt, így anyagilag nehéz helyzetbe jutott, s 1926-ban befejezte a színigazgatást.

„Trianon a világháború utolsó éveiben ambiciózus operai kurzust megvalósító vidéki színházak közül csak kettőt hagyott meg Magyarországnak, Szegedet és Debrecent. Közülük Szeged bizonyult az új korszakban fontosabb operai színtérnek. A háború utáni első évek még az (1916 óta) jelentékeny városi támogatást élvező, de bérlő-vállalkozói színház jegyében teltek. Almássy igazgató az 1919-1920-as évadig teljesítette, sőt túlteljesítette a szerződésben vállalt harminc operaelőadást: tíz művet játszott ötvenöt alkalommal. A standard műsort Rádió Rezső vagy a katonakarnagy Müller Mátyás vezényelte. Almássy utódja, a Miskolcról érkezett Palágyi Lajos (1920-1923) a megemelt támogatás ellenére sem tartotta a városban megkövetelt operai nívót.

Palágyi után a színházat Andor Zsigmond karnagy bérelte, aki három év alatt csődbe ment, sőt egy év alatt csődbe kergette utódját, a Kassáról Szegedre húzódott Faragó Ödönt is, akit a város rákényszerített, hogy a magáé mellé szerződtesse Andor Zsigmond gazdátlanná vált társulatát. Amíg azonban Andor igazgatása tartott, Szeged operai mézesheteket élt át, új kottatárral és hatvantagú zenekarral, amelyben ekkor lett rendszeresen használt hangszer a hárfa. (Befogadására állítólag ki kellett bővíteni a zenekari árkot.) Az 1923-1924-es évad végén még egy Mascagni-mű, a Piccolo Marat magyarországi ősbemutatójára is sor került Párizst megelőzve, ahogy a város színházi krónikája írja hitetlenkedő büszkeséggel. Andor évadonként tizennégy-tizenöt operát adott harmincöt-negyvennégy alkalommal, közöttük olyan kevésbé elcsépelteket, mint A bűvös vadász, a Bánk bán, A bibliás ember és Kienzl másik operája, a Városi Színházban is játszott Forradalmi szerelem, továbbá Giordano Szibériája. Budapest után elsőként sietett az ígéretes magyar operasikert előadni: a Farsangi lakodalom az 1925-1926-os évadban nyolcszor jutott színpadra Szegeden. Extravaganciáktól sem riadt vissza: bemutatta a Lohengrint, amely az első Wagner-előadás volt Szegeden, majd még ugyanebben az évadban (1924-1925) a Walkürt, a budapesti Operaház énekeseivel. A színházban sűrű volt a vendégjárás: magyar nagyságok mellett egy ízben a Faustot bécsi énekesekkel állították ki.”

Miután Andor Zsigmond elment Szegedről, a budapesti a Kossuth Lajos utcai Forum moziban működött mint zeneigazgató. Az 1930-as évek elején Berlinbe szerződött. 1931-ben a Városi Színház karnagya, 1934-ben a Royal Orfeum művészeti vezetője volt. Felesége Faith Gizella színésznő volt, akivel 1916-ban Sátoraljaújhelyen kötött házasságot.

• Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.