Alajos Tarnay

Tarnay Alajos (eredeti nevén Taczman Alajos) (Jászberény, 1870. október 22. – Budapest, Ferencváros, 1933. február 26.) zongoraművész, zeneszerző, „dalköltő”, zeneművészeti főiskolai tanár.

Kora legkeresettebb zongorakísérője volt. Részben Berényi Lajos álnéven komponált népies műdalai népszerűek voltak a 19.–20. század fordulóján.

Életpályája

Tarnay Alajos és Mertse Ilona fia. Családja redemptus földbirtokos volt, a Taczmanok/Tarnayk fontos szerepet töltöttek be a Jászság életében.

Már kisgyermekként alapos zenei képzést kapott. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd a Váci Piarista Gimnáziumban folytatta. 1888-ban lett a Zeneakadémián Gobbi Henrik és Chován Kálmán növendéke. Bécsben képezte tovább magát.

Az 1900-as évek elejétől élt Budapesten. A Fodor Zeneiskolában, majd 1907-től a Zeneakadémián zongorát tanított melléktárgyként.

Kodály Zoltán az ellene 1920-ban indított fegyelmi eljárásban így jellemezte:

Zeneszerzőként főleg magyaros műdalokat írt zömmel Endrődi Sándor, Falu Tamás, Farkas Imre, Heltai Jenő, Petőfi Sándor, Szép Ernő verseire. Több zongoradarabja is megjelent.

Halálát agyi érelmeszesedés okozta. Halála után a Kerepesi temetőben, majd Jászberényben is felravatalozták mielőtt koporsóját a jászberényi Fehértói temető családi sírhelyébe hantolták volna.

Nyomtatásban megjelent művei

• Mesék (Farkas Imre verseire; Budapest, 1905)
• Estefelé (Falu Tamás verseire, Budapest, 1921)
• Új dalok I.–VIII. (Budapest, 1907–)

Számtalan dal gyűjteményekben és folyóiratokban.

• Régi világ, régi emberek (Budapest, 1931).

Emlékezete

• Jászberényi gimnáziuma falán már 1937-ben emléktáblát avattak tiszteletére. A városban utca viseli a nevét. 2008-ban a Jász Múzeumban életét bemutató kiállítás és emlékest volt. 2017 óta a helyi Palotásy János Zeneiskola Tarnay Alajosról elnevezett országos zongoraversenyt rendez.
• Tarnay Alajos a főszereplője Móra Ferenc Költő kerestetik című elbeszélésének (megjelent az író Göröngykeresés című kötetében).

Jegyzetek