Perity Mihályné Kukucska Mária

Élete

A sárközi szőttes felélesztésének, újraalkotásának egyik legkiválóbb mestere. Az 1920-as években az Iparművészeti Társulat kérésére kezdett “cifra” szőtteseket készíteni, amelyekkel nagy sikert ért el 1929-ben Milánóban. Ettől az időszaktól kezdve rendszeresen részt vett a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a budapesti nemzetközi vásárokon, és személyes kapcsolatai révén a legkülönfélébb intézményektől és magánszemélyektől kapott megrendeléseket. Ez néhány hasonló felkészültségű asszonynak is biztosította az eladás lehetőségét. Amikor Szekszárdon, majd a sárközi községekben is megkezdődött a hímzés tanítása, Decsen Perity Mihályné is elvégezte a népművészeti tanfolyamot. A háziiparos igazolványt is az elsők között, 1933-ban szerezte meg. Az Országos Iparegyesület kiállításain 1929-ben és 1932-ben ezüst, 1933-ban arany éremmel díjazták szőtteseit. A második világháború után folytatta művészi és árutermelő munkásságát. A Magyar Állami Háziipari Felügyelőség (Székesfehérvár) szekszárdi kirendeltsége megbízta a decsi földművesszövetkezet háziipari részlegének felelősi tisztével. A Sárközi Népművészeti Háziipari Szövetkezet alapító tagja, ahova nyugdíjazása után is visszajárt dolgozni. Szőttesei kiváló technikai tudással készültek. Színezésében, a minta megválasztásában szigorúan ragaszkodott a sárközi szőttes hagyományaihoz. Szedett mintás szőttesein az uralkodó szín kevés feketével a piros. Leheletfinomságú szádái remekművek. 1954-ben népi iparművész, 1960-ban a Népművészet Mestere.

Forrás

• Balázs Kovács Sándor – Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. Szekszárd, 1999. ISBN 963-7209-16-6