Peéry Rezső

Élete

Iskoláit szülővárosában kezdte, egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte. 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett.

A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt. Eleinte elsősorban baloldali lapokba írt, az 1930-as évek közepétől azonban már a polgári eszmék hirdetője. Egy ideig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított, de 1938-ban eltávolították tanári állásából. Újságíróként kereste kenyerét, és az Esti Újság munkatársa lett. A szlovákiai magyar publicisztika meghatározó alakjává vált. Az első bécsi döntést követően Pozsonyban maradt. Szalatnai Rezsőhöz hasonlóan lapszerkesztőként és publicistaként az első Szlovák Köztársaságban élő és a fasizmust elutasító magyarság egyik szellemi vezetője volt.

Az 1945 utáni jogfosztottság idején nyíltan tiltakozott a szlovákiai magyarokat ért megtorlások miatt, s több memorandumot is megfogalmazott. A jogfosztó intézkedések miatt 1946-ban Magyarországra költözött, ahol egy ideig a szociáldemokrata párt budapesti irodájában dolgozott, majd 1948-ban Mosonmagyaróvárott a piarista gimnázium tanára, majd igazgatója lett.

1950-ben került Sopronba. Először az akkori Leánygimnázium, majd a Berzsenyi Dániel Gimnázium igazgatója lett. 1954-1956 között a Soproni Szabadegyetem vezetője volt.

1956-ban a soproni Ideiglenes Nemzeti tanács elnökhelyettese volt. A forradalom bukása után novemberben emigrációba vonult. Egy ideig Ausztriában tanított, de egy tanügyi beadványa után összefogtak ellene, s ismét eltávolították állásából. Később Stuttgartban telepedett le, és a reutlingeni pedagógiai főiskola könyvtárosa lett. A magyar emigráció lapjaiban aktív publicisztikai tevékenységet folytatott, de munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak is.

1971-1974 között a Németországi Magyar Írók Munkaközössége egyik alapítója és elnöke volt.

Elismerései

Művei

• 1941 Peremmagyarok az idő sodrában.
• 1962 Réforme et révolution en Pannonie. Brüsszel.
• 1975 Requiem egy országrészért. München.
• 1977 Malomkövek között. Stuttgart.
• 1993 Gondolatok a tehervagonban, avagy védőbeszéd a szlovákiai magyarok perében.
• 1994 A végzet bábjátéka, avagy Peremmagyarok az idő sodrában.
• 1996 Európa önvédelme, avagy magánbeszéd az egyszemélyes hazáról.
• 2000Szemben az emlékekkel.
• 2001 Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése.

Források

• A magyar irodalom története 1945–1975
• Tóth László: Adalékok Peéry ­Rezső ­élet-­ és ­pályakezdéséhez. Fórum Társadalomtudományi Szemle XII.
• A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig