Papp László

Élete

Szülőhelyén végezte gimnáziumi tanulmányait, a tanitóképző két első osztályát pedig 1873-78-ban Csongrádon, a harmadikat 1879-80-ben Kunfélegyházán. Időközben mint segédtanitó működött Kónyban (Győr megye), Tatárszentgyörgyön (Pest megye) és Tápiószentmártonban (Pest megye). Mint okleveles tanító segédeskedett 1880-81-ben Pápateszéren (Veszprém megye); október 15-én Zalaszentgyörgyre ment önálló kántortanitónak, ahonnét 1882. október 1-jén a nagykutasi (Zala megye) községi iskolához nevezték ki.

Segédtanító korában a tanítói gyűléseken előadásokat tartott az iskolai élet köréből, melyek a Néptanodában, a Magyar Államban, a Család és Iskolában sat. jelentek meg; a Zalai Tanügyben (1882. Hogyan eszközölheti a tanító, hogy tanonczai az erdőknek, az utak melletti fáknak szükségességéről és hasznáról meggyőződve, azokat kiméljék, A gyermek-nevelésről, A társulásról, Szép és igaz a lélek két főirányáról, 1883. A tankötelesek összeírása érdekében, Néhány szó Zalamegye tanítóihoz, Vallási érzelem, A kézimunka tanítása népiskoláinkban, 1884. Álom, mely valóságban is megjárná); a Zalamegyében (1883. A cselédségről).

Munkái

• A magyarok története dióhéjban falusi iskolák számára. Nagy-Kanizsa, 1882.
• Temetési rendtartás, Szeged, 1885.

Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái X. (Ótócska–Popea). Budapest: Hornyánszky. 1905.  

További információk

• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-