Mózes Turóczy

Turóczy Mózes (más írásmódok szerint Turóczi, Túróczi) (1813. január 23. – 1896. május 13.) Kézdivásárhelyt élt rézműves mester. 1849-ben ő öntötte Gábor Áron rézágyúit.

Származása

A kézdivásárhelyi Turóczy család a Felvidékről, Turóc vármegyéből, közelebbről Nagyjeszenből (ma Turócjeszen) származik, és a nagyjeszeni Jeszenszky család egyik ága. Jeszenszky István 1647-ben került Kézdivásárhelyre mint aranyműves, és hamarosan felvette a turóci származásra utaló Turóczy nevet.

Élete

Mesterségét apjától tanulta. 1848–49-ben Gábor Áron útmutatása alapján saját műhelyében öntötte rézágyúit a Bem József vezette erdélyi sereg számára.

A Gábor Áron-féle ágyúkból összesen 70 db készült, ebből 64 db három- és hatfontos ágyú Turóczy Mózes műhelyében. A székely székekből több mint háromszáz harangot hoztak ide, ezek anyagából készültek az ágyúk (Marosszék: 93 harang, 2 nagy üst, 1 mázsa réz, 914 forint készpénz; Udvarhelyszék: 55 mázsa ágyúfém, 14 harang; Aranyosszék: 25 harang, 4 mázsa réz és ólom; Háromszék: 125 harang).

Mivel csőfúrójuk nem volt, eleve lyukasra öntötték az ágyúcsöveket. Ez elvileg sokkal kisebb pontosságott tett volna lehetővé, de az ágyúk olyan jól sikerültek, hogy a találati pontosság alapján, az ellenség azt hitte, Bem seregének kiváló minőségű francia ágyúi és francia tüzérei vannak.

Kézdivásárhely a szabadságharc idején a hadianyaggyártás egyik erdélyi központja volt. Az ágyúöntő műhely mellett volt golyóöntő, puskaporgyártó, gyutacskészítő műhely is. Az ágyúcsöveket a kovács- és kerekesműhelyekben szerelték ágyútalpra. Bem igen nagyra értékelte a kézdivásárhelyiek hadianyaggyártásban elért sikereit és a harcokban tanúsított hősiességét. Kossuth 1849 májusában Gábor Áront honvédőrnaggyá, és az önálló székely tüzérség főparancsnokává, Turóczy Mózest pedig honvéd tüzérszázadossá, és az ágyúgyár igazgatójává nevezte ki.

A gyártás 1849 januárjától egészen június 25-éig folytatódott, amikor a cári csapatok Ojtoznál betörtek Erdélybe, bevonultak Kézdivásárhelyre, feldúlták a várost és az ágyúöntő műhelyt is.

A szabadságharcban játszott szerepén kívül életéről elég keveset tudunk. Kétszer házasodott: első felesége Jancsó Karolina, második felesége Szőcs Ilka volt. 1850 után rézműves mesterségét folytatta.

Emléke

Haláláról beszámolt a Vasárnapi Ujság 1896. május 24-i számában.

Kézdivásárhelyt utcát neveztek el róla. Sírja ma is megtalálható a városi temetőben.

Egykori háza, amelynek telkén az ágyúöntő műhely volt, ma emléktáblával van megjelölve. 1993-ban, születésének 180. évfordulója alkalmával a háza előtti kis téren ünnepélyesen leleplezték a mellszobrát, Vetró András szobrászművész alkotását. A szobor patinázott gipsz változatát a Petőfi- és a Bem-mellszoborral együtt a művész a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumnak adományozta.

Az akkor öntött ágyúk közül egyetlen eredeti példány került elő, 1906-ban egy építkezés alkalmával Kézdivásárhelyt, a hajdani Kapitányi szállás, a mai kórház udvarán. Ezt jelenleg Bukarestben őrzik. Az ágyú hű másolatát kézdivásárhelyi mesterek öntötték 1971-ben a Céhtörténeti Múzeum számára.

A kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola 1993 óta viseli nevét.

Emlékét ápolja a Turóczy Nemzetség Egyesület is, mely 2002. szeptember 16-án alakult szintén Kézdivásárhelyt (elnöke Turóczy Botond, alelnöke ifj. Turóczy Árpád, tiszteletbeli elnöke dr. Jeszenszky Géza).

Jegyzetek