Molnár Károly

Életútja

Érettségi vizsgát tett Székelyudvarhelyt 1869-ben református kollégiumban, azután egy évi jogi tanfolyamot hallgatott ugyanott és három évi bölcseletit Budapesten, mialatt a tanárképző rendes tagja volt. 1874. február 18-án kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeumhoz ásványtári segéddé, szeptember 28-án pedig a székelyudvarhelyi főreáliskolához helyettes tanárrá. 1875-ben tanári oklevelet szerzett a természetrajzból és ugyanott 1898. június 2-án a református főgimnáziumban a latin és görög nyelv rendes tanára lett. A természetrajzi szertár őre, a református iskolaszék alelnöke, Udvarhely megye törvényhatósági bizottságának tagja, a casino könyvtárnoka, az udvarhelyi megyei tatarékpénztár igazgatóságának és a népnevelési egylet választmányának tagja volt. Élénk tevékenységet fejtett ki mint a casino-egylet titkára; több évig az Emke Udvarhely megyei és városi választmányának pénztárnoka volt.

Cikkei a Földtani Közlönyben (1874. Új ásványok a bánságból); a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjében (1875. A főreáliskola előkészítő osztálya, 1876. Tusnád, a szent Anna tó és a torjai kénbarlang, 1892. Iskolai kirándulás a Hargitára, 1891. Észrevételek a reáliskolai természetrajzi tanítás alsófokához írt tankönyvekről); a Magyar Tanügyben (1876. A hospitálásról, Módszeres ásványtanok és azok módszeres kezelése); a magyarországi Kárpát-egylet Évkönyvében (1880. A székelyekről, németűl is u. ott); a Székely-Udvarhelynek is munkatársa.

Munkája

• Udvarhelymegyei útikalauz. Székelyudvarhely, 1885. (Vajda Emillel együtt. Különnyomat a Székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjéből.).

Forrás

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  

További információk

• A székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítője 1875., 1893. 29., 33. l., 1898.
• A Magyar Nemzeti Múzeum. Bpest, 1896. 78. l.
• A nagyenyedi ev. ref. Bethlen-collegium Értesítője 1898. 52. l.
• Vajda Emil Névkönyve 212. l.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.