Miklós Draskovits

Élete

Draskovits János és Thurzó Bóra fia volt. 1662-től kezdve a közügyekben élénk részt vett, s mint zászlós hivatalt viselő végre országbíróvá lett. 1686-ban jelen volt Buda ostrománál és visszavételénél. Az 1687. országgyűlésen a legellenszegülőbb ellenzéket képezte; október 31., midőn a magyarok ősi királyválasztási jogukról lemondottak és I. Lipót király óhajtására az alkotmány fenntartásának feltétele mellett Magyarország kormányát, kevés és végre csak Draskovits ellenmondása mellett, örökségileg a Habsburg házhoz kötötték, e miatti búbánatában másnap gutaütés következtében meghalt.

Munkái

Mint nagy tudományú érmész volt ismeretes; midőn Chiffletius Henrik, Otho római császár rézpénzének valódiságáról akarván meggyőződni, III. Ferdinánd császárhoz fordult, ez a dolognak megvizsgálásával D. M. főkomornyikját bízta meg, ki ez ügyben 1655-ben Bécsből a császárhoz, ki akkor Pozsonyban tartózkodott, levelet küldött, melyet Chiffletius: De Othonibus acreis. Antverp. 1656. c. munkájába fölvett. Nejével gróf Nádasdy Krisztinával együtt fiuk nevelőjének szóló magyar instructiót írtak Tömördön, 1679. ápr. 26., melyet Paur Iván a Sopron című lapban tett közzé (1879. 53. sz.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.  
• PIM

További információk

• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Bp., Argumentum, Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Numizmatikai Társulat, 2010.
• Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. Sárvár, Sylvester Könyvtár, 1993.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.