Mihály Bély

Bély Mihály (Pest, 1863. június 2. – Budapest, 1920. december 25.) polgári iskolai igazgató (testnevelő tanár), testnevelési szakfelügyelő, az Országos Testnevelési Tanács előadó tanácsosa, vívómester.

Életpályája

Sportpályafutása

Mint aktív versenyzőként és sportoktatókén rendkívül sokoldalú volt, művelte az atlétikát (magasugrás, rúdugrás), ökölvívást, tornászott, vívott és a labdarúgást is élvezettel játszotta. Vívómesteri oklevelét Keresztessy József állította ki, aki rajta kívül csak Sándor fiának és Vay Lajosnak (1854-1908) „oklevelére írta alá a nevét, ezért őket lehet Keresztessy-utódoknak elismerni.” Legkiemelkedőbb vívó versenyeredménye 1896-ban Santelli ellen a millenniumi mesterversenyen elért győzelme. 1892. októberében a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tornászai, Bély Mihály, Demény Károly, Follért Károly és Dr. Téry Ödön Norvégiából ajándékba kapott Telemark típusú síken kezdték meg a síelést a Sváb-hegy oldalán. Síismereteiket egy német ifjúsági folyóiratban megjelent cikkből merítették. A sportos megmozdulás nagy sikert aratott a nézők között, majd egyre több követőjük lett. Az 1918-as magyar atlétikai bajnokságon magasugrásban, a BBTE színeiben 170 centiméterrel aranyérmes lett.

Sportvezetői pályafutása

Sportvezetőként nagy érdeme van a sísport meghonosításában. Az iskolai testnevelés fellendítése érdekében 1908-ban megszervezte és elindította a fiú- és leányiskolák számára a tornaünnepélyeket. A Bárczy István-féle iskolaépítési programban javaslatára korszerű tornatermek létesültek. 1913-ban elkészítette az első fővárosi helyi testnevelési tanterveket, amely a svéd módszert helyezte előtérbe. A vívás, a tenisz, a torna, a műkorcsolyázás és a labdarúgás versenyszabályainak kidolgozásában tevékenyen vett részt. A vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására tantervi javaslatait a különböző iskolatípusok is magukévá tették (középiskolák 1916-ban, felső kereskedelmi iskolák 1917-ben, polgári iskolák 1917-ben, elemi iskolák 1918-ban).

Írásai

Az első – nem lektorált - magyar nyelvű labdarúgó szabálykönyv. A történelmi források rögzítették, hogy a játékszabályok angol nyelven érkeztek Magyarországra, a játék szabályait elsőnek 1897-ben magyar nyelven, Bély Mihály a BBTE jeles művezetője és Szaffka Manó az Angol rugósdi /Futball/ címen írta meg. A szerzők - nem ismerve a játék igazi felépítését - eredeti magyarsággal fordították az angol kifejezéseket. Így a kirúgást elrúgásnak, a labdának leesés nélkül megrúgását lebegőrúgásnak, a gólrúgást berepítésnek, az ollóbafogást közrefogásnak, stb. nevezik. Ez volt az első magyar nyelvű szabálykönyv - mindenki által tanulmányozhatott -, amely helyes irányba indította el a bíráskodást is. Biztosította, hogy a szájhagyomány útján terjedő szabályokat konkrétan megismerhessék az alkalmazók.

Kiadványai

• Az angol rugósdi -1897. Budapest
• A svéd nevelőtornázás – 1909. Budapest
• A szánkázás budapesti szabályai – 1910. Budapest
• Mozgástan – 1913. Budapest
• A tornaképzés reformja – 1913. Budapest
• A középiskolai testnevelés új tanterve - 1915. Budapest
• A torna elmélete - 1916. Budapest
• Hogyan tanuljunk sízni - Budapest

Jegyzetek

Források

• Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó-játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
• http://www.kislexikon.hu/bely_mihaly.html
• Magyar életrajzi lexikon

További információk

• http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/b/belymiha.htm
• http://www.intersi.hu/index.php?page=sitortenelem_content&id=471
• http://www.freeweb.hu/siklub/sitori.html