Lázár György

Élete

Középiskoláit szülővárosában végezvén, 1869-ben a pesti egyetem jogi karánál iratkozott be; 1874-ben jogi doktorrá avatták, 1875-ben pedig ügyvédi oklevelet nyert és szülővárosában telepedett le, ahol egyúttal az ügyvédi kamara ügyésze lett és társadalmilag is élénk tevékenységet fejtett ki. Elnöke lett a torna-egyesületnek, a Nimrod vadásztársulatnak sat. Az 1879-es szegedi nagy árvíz idején ladikos mentőcsapat vezetője volt, és így mentett meg embereket. Ennek történetét megírta Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira címmel. 1883-ban Szeged város tiszti főügyészének és 1891. november 25-én tanácsosnak és egyúttal helyettes polgármesternek választatott meg. A város iskolai és más közművelődési ügyeinek előadója volt. 1892-ben megalkotta a Dugonics Társaságot, melynek elnöke volt. Ezen minőségében az 1900-as évek elején többször is meghívta Ady Endrét a társaság felolvasó ülésére. 1896-ban királyi tanácsos lett; 1898. február 15-én pedig Szeged város I. kerületének országgyűlési képviselőjévé választották.

A szegedi hirlapokban is több alkalmi cikket írt, társadalmi és kulturális érdekűeket, de ezek többnyire névtelenül jelentek meg.

Munkái

• Emlékirat a szegedi egyetem ügyében. Szeged, 1894.
• Ünnepi beszéd Szeged város köztörvényhatósági bizottságának 1896. máj. 11. a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére tartott közgyűlésen, tartotta ... U. ott, 1896.
• Ünnepi beszéd, a magyar állam ezeréves fennállásának emlékére Szeged város területén létesített közintézmények 1896. szept. 6. rendezett felavatási ünnepén, tartotta ... U. ott, 1896.
• Ünnepi beszéd, melyet az 1848. évi törvények szentesítésének évfordulóján 1898. ápril 11-én Szeged város közönségének rendkívüli közgyűlésén tartott.

Jegyzetek

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  
• PIM

További információk

• Apró Ferenc: Hol sírjaik domborulnak... A föld alatti Szeged lakói. 1. Szeged, Szegedi Temetkezési Kft., 1998.
• Blazovich László: Szeged rövid története. Szeged, 2005.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Országgyűlési almanach 1901-1906. Szerk. Sturm Albert. Bp., Budapesti Tudósító, 1901.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.