József Lamás

Joseph Lamásch, magyaros névalakban Lamás József (Brassó, 1753. március 8. – Brassó, 1835. október 30.) római katolikus plébános és esperes.

Élete

Édesapja kőművespallér volt. A grammatikai osztályokat szülővárosában, a humaniorákat és bölcseletet a kolozsvári konviktusban, a teológiát Nagyszombatban és Budán végezte. 1774. október 29-én felvették növendékpapnak az erdélyi püspökmegyébe. Pappá szenteltetése után segédlelkész volt Brassóban, később plébános Tekén, innét Nagyágra ment lelkésznek és alesperesnek, majd gyulafehérvári plébános és főesperes, 1805. január 20-án brassói plébános és 1831. január 17-én apát, május 11-én címzetes kanonok lett. 1825-ben 3500 forintos alapítványt tett két nemes ifjú eltartására a kolozsvári konviktusban.

Kézirati munkái

• Anagraphae sacrae Barciae cum eidem posterius canonice unitis archi-diaconatibus incl. sedium siculicalium Sepsi et Miklósvár ab anno partus virginei 1351. usque 1815. Cum Indice notabiliorum personarum et rerum, 4rét 409 lap;
• Historia Antichristi seu narratio literalis novissimorum mundi ex Apocalypsi, 8r. 101. §.