József Diner-Dénes

Diner-Dénes József, Diener-Dénes József, 1917-ig Diner (Liptószentmiklós, 1857. június 27. – Párizs, 1937. augusztus 5.) szociáldemokrata politikus, művészettörténész, író, újságíró, lapszerkesztő.

Élete

Diener Móric magánzó és Diener Netti fia. Egyetemre Bécsben, Drezdában, Párizsban és Brüsszelben járt; mérnöki tanulmányokat folytatott, melyek elvégzése után fizikát, kémiát, régészetet, filozófiát, illetve művészettörténetet is hallgatott. 1881-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnál kezdett dolgozni, tanulmányai Magyarországon és külföldön is megjelentek. Berlinben a Freie Bühne című lap munkatársa volt, majd Budapesten Katona Lajossal létrehozta az Élet című periodikát. 1906-ban felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba, amelyből 1908-ban átlépett a Martinovics páholyba. 1906 és 1910 között a Munka Szemléje szerkesztője volt, ezután pedig az Irodalmi Szalon című könyvtárat vezette. Munkatársa volt a Szocializmusnak is, illetve a Neues Pester Journalnak. Belépett a szociáldemokrata pártba, s 1918-ban a Károlyi Mihály vezette kormány külügyi államtitkára lett, a kommün alatt pedig Párizsban teljesített szolgálatot. Később - a diktatúra miatt az USA-ba emigrált, majd Párizsba, ahol a szocialista szellemiségű lap, a Populaire alkalmazta.

Léon Blum baráti köréhez tartozott. 1927-ben megírta La Hongrie című értekezését a magyar frankhamisítási botrány hátteréről, melyhez Blum irt előszót. Karl Marxról készített életrajza 1933-ban jelent meg francia nyelven. Szervezője volt az első munkásmozgalmi múzeumnak, a Kommunista Proletár Múzeumnak.

Felesége Reich Emma volt, akit 1893. március 14-én Budapesten vett nőül.

Művei

• Az elefántcsont faragás története (Művészi Ipar, 1890);
• Vergangenheit und Zukunft (Budapest, 1896);
• Leonardo da Vinci és a Renaissance kialakulása (Budapest, 1906).

Jegyzetek

További információk

• Gárdos Mariska: Kukoricán térdepelve (Budapest, 1964).
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Tolnai világlexikona. Budapest, Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919. 8 db.; Budapest, Kassák Kiadó, 1999-
• Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
• Magyar Nemzet; 1982. július 28. (Bajomi Lázár E.)
• Magyar Nemzet; 1983. április 16. (Beregi T.)