János Bérczy

Bérczy János, Stand János (Abony, 1776. április 11. – Balassagyarmat, 1839. február 20.) Nógrád megye tisztiorvosa, író.

Élete

Édesapja, Stand László a XVIII. század közepén az abonyi Csuzy—Balogh—Tallián-féle közbirtokosság provizora, gazdatisztjeként működött, édesanyja Horváth Borbála. Stand János szülei nyolcadik gyermeke volt. Tanulmányait a kegyesrendiek pesti gimnáziumában végezte 1790 és 1794 között, Endrődy János drámaíró is tanította. Stáhly György, apja egy barátja tanácsára választotta az orvosi pályát, 1802 januárjában a pesti egyetem orvosi karán avatták doktorrá. 1804-ben Stand családi nevét Bérczy-re változtatta és Nógrád megyei Balassagyarmatra került főorvosnak, ahol halálig élt. 1806. június 11-én Vajkán feleségül vette vajkai Molnár Juliannát, Molnár Ferenc földbirtokos és nádasdi és sárosi Bittó Cecília lányát, akitől három gyermeke született: Anasztázia, Lajos és Károly. Gyakorló orvosi működésén túl jelentős szakirodalmi és szépirodalmi tevékenysége is. Számos szakcikket fordított. A jénai mineralogiai társaságnak is tagja volt.

Munkái

• A tehén-himlőről. Careno után francziából ford. Stand névvel. Pest, 1802. (Ism. Schedius, Zeitschrift 1802. IV. 123. l.)
• Nagym. gr. Széchenyi Ferencz nemzeti könyvházára irt ének. U. ott. 1803.
• Tanítása az oltalmazó himlő hasznáról. U. ott, 1805.
• A malagai járvány hideglelésről. Arejula után ford. U. ott, 1805.
• Az egészség barátja az öregségben. Struve után ford. U. ott, 1806.
• Kesergő versek… id Plachy János urnak sirhalmára Mohorán. U. ott, 1820.

Három gyürű. Castiliai rege rímes versekben, megjelent az Uraniaban (1828.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egyészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról Comm. Hist. Artis Med. 80 (1976), 91-99. old.