István Kovács

Romanian-Hungarian archaeologist
The basics

Quick Facts

IntroRomanian-Hungarian archaeologist
PlacesHoly Roman Empire
wasArchaeologist
Work fieldSocial science
Gender
Male
Birth1880, Târgu Secuiesc, Covasna County, Romania
Death1955Cluj-Napoca, Cluj County, Romania, Kingdom of Romania (aged 75 years)
Family
Children:István Kovács
The details

Biography

KOVÁCS István (kovaĉ) estis rumanuja hungara arkeologo, numismatikisto. Li naskiĝis en Kézdivásárhely la 21-an de aŭgusto 1880 kaj mortis en Kluĵo la 15-an de aŭgusto 1955.

Biografio

István Kovács abiturientiĝis en Sepsiszentgyörgy. Li finis la fokojn pri geogrfio-historio en Universitato de Koloĵvaro en 1902, sed dume li studis numismatikon ankaŭ en Strassburg kaj Berlin. Li doktoriĝis en 1910, en lin habilitis privatprofesoro en 1913 en Kolĵvaro. Ekde 1909 li fosis en Transilvanujo. Post la milito li precipe verkis kaj instruis. Post 1920 li estis kunlaboranto ĝis sia morto de Antiscienca Instituto en Kluĵo.

Verkoj

  • Az apahidai őskori telep és La Tène temető (Dolgozatok 1911);
  • La système monétaire de l'Étrurie (Rivista italiana di Numismatica, Milano 1911);
  • Kiadatlan daciai és istrosi éremváltozatok (Dolgozatok 1911);
  • A marosszentannai népvándorláskori temető (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1912);
  • A mezőbándi ásatások (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1913);
  • A korpádi őskori telep (Dolgozatok 1913);
  • A tászoktetői sziklakarcolatok (Dolgozatok 1914);
  • A marosvásárhelyi őskori telep skytha- és népvándorláskori temető (Dolgozatok az Erdélyi NM Érem- és Régiségtárából, 1915).
  • Cimitirul a neolitic de la Decea Mureşului (Anuarul Institutului de Studii Clasice 1928-1932);
  • Hogyan használta a honfoglaló magyar a szablyát (Közlemények 1941);
  • A kolozsvári Zápolya-utcai magyar honfoglaláskori temető (Közlemények 1942);
  • A marosdécsei rézkori temető (Közlemények 1944).

Literaturo

  • Kelemen Lajos: Stefan K. (Studii si Cercetári de Istorie, 1956);
  • Székely Zoltán: K. Stefan (Studii si Cercetári de Istorie Veche, 1956).

Fonto

The contents of this page are sourced from Wikipedia article on 21 Aug 2020. The contents are available under the CC BY-SA 4.0 license.