Horváth Mihály

Élete

Nemes szülők gyermeke. 1728. október 6-án Privigyén lépett a rendbe. 1735-ben Nyitrán tanított, 1739. március 30-án Szegeden áldozópappá szentelték föl. 1747-ben Vácon retorikát tanított. 1743-48-ban Kalocsán Patachich Gábor érsek rokonánál, Patachich Jánosnál nevelő volt; 1749-ben magyar hitszónok és plébános-helyettes volt Debrecenben; 1750-ben hitszónok Kecskeméten; ezentúl ugyanott gimnáziumi igazgató és házfőnök. Súlyos betegségbe esvén, amikor gyógyulás végett Pestre ment, itt 1752. február 7-én meghalt. Az egyházjogban, különösen némely fölmerült vitás kérdésekben alapos ismeretei voltak. Nagy István (Tudományos Gyűjtemény 1823, VI. 92) szerint a kecskeméti tanács költségén illetőleg a tanácsnak ajánlva kiadta Az első Mátyás Magyar Király leveleit (Kassa, 1745), melynek Előtáró Beszédében röviden ismertette Kecskemét város történetét.

Műve

• Natales Archi Episcopatus Metropolitanae Colocensis & Batsiensis Ecclesiaram Canonice unitarum, in quibus origo & series eiusdem sacrae sedis Archi-Praesulum, fide dignis potissimum testimoniis, cum accurata Chronologia, usque ad praesentem annum exhibentur... Budae, 1746.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.

További informmációk

• Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998.