Gyula Csák

Csák Gyula (Nyíregyháza, 1930. január 12. –) József Attila-díjas (1975) magyar író, szociográfus.

Életpályája

1948-1950 között a debreceni Tiszántúli Néplap szerkesztője volt. 1950-1953 között a Néphadsereg szerkesztőségében dolgozott. 1953-1957 között a Szabad Föld szerkesztője, 1957-1969 között az Élet és Irodalom rovatvezetője volt. 1974-1983 között a Magyar Írószövetség külügyi titkáraként, 1984-1986 között az újdelhi Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként működött.

Munkássága

Riporterként "operatív helyzetjelentésével" (Mélytengeri áramlás, 1963) újrateremtette a szociográfia irodalmát. Nyers, realista elbeszéléseiben is sok a publicisztikus, szociografikus elem (A tolvaj és a bírák, 1974; Érzelmeink mély kútja, 1984). Regényeiben a társadalmi korszakváltásnak, benne a parasztság megváltozott helyzetének ábrázolását először hagyományos realista eszközökkel próbálta (Két karácsony között, 1966; Álomzug, 1971), később parabolába hajlottak művei (A legnagyobb sűrűség közepe, 1979; Glemba, 1981; Az őszülés váratlan órája, 1982). Fordított angolból. Színműveit (A nagy kísérlet, 1968; Terézia, 1972; Együtt, egyedül, 1980) fővárosi és különböző vidéki színházak mutatják be.

Magánélete

1967-ben házasságot kötött Forrás Évával. Egy fiuk született, Balázs (1968).

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 5.

• Tiszta szívvel (1963)
• A nagy kísérlet, avagy ki menjen Afrikába (1970)
• Terézia (1974)
• Együtt egyedül (1977)
• Az őszülés váratlan órája (1983)

Művei

• Baráti egyetértésben (tudósítás, 1957)
• Háromszor a tűzvonalban (emlékezés, 1958)
• Augusztusi éjszaka (Landler Jenő regényes életrajza, 1959)
• Mélytengeri áramlás (riportregény, 1963)
• Két karácsony között (regény, 1966)
• A nagy kísérlet (dráma, 1968)
• Ember a kövön (regény, 1969)
• Álomzug (regény, 1971)
• Bontják a kemencéket. Írások a faluról (riport, 1971)
• Terézia (dráma, 1972)
• A tolvaj és a bírák (elbeszélés, 1974)
• Örökzöld (regény, 1975)
• A szikföld sóhaja (szociográfia, 1977)
• A legnagyobb sűrűség közepe (kisregény, 1979)
• Együtt, egyedül (dráma, 1980)
• Glemba (regény, 1981)
• Vadász (gyermekregény, 1981)
• Az őszülés váratlan órája (regény, 1982)
• Érzelmeink mély kútja (válogatott elbeszélések, 1984)
• Vadregényes pusztaság (szociográfia, 1985)
• Közös magány (regény, 1983)
• Szeplőtelen Kelemen (regény, 1986)
• A parasztzsidó (regény, 1990)
• Hallgatag doktor (regény, 1992)
• Lázadás a Vénusz ellen (kisregény, 1994)
• Egy május fejfájára; Hét Krajcár, Bp., 2003
• Vallomás. A szerző válogatása életművéből; Trikolor, Bp., 2006 (Örökségünk)

Forgatókönyv

• A tolvaj és a bírák (tévéfilm, 1975, rendezteː Gaál Albert)
• A legnagyobb sűrűség közepe (tévéfilm, 1981, rendezteː András Ferenc)
• Vademberek (2001, rendezteː Szurdi Miklós)

Díjai, kitüntetései

• Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata (1980)
• A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1981)
• A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség nívódíja (1993, 1995)
• Szabó Zoltán-díj (2003)

Jegyzetek

További információk

• A magyar irodalom története 1945–1975
• Kortárs magyar írók
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet