Endre Havas

Havas Endre (1917-ig Róth, Budapest, 1909. december 13. – Budapest, 1953. március 9.) magyar író, költő, műfordító.

Életpályája

Budapesten született Róth Jenő (1876–1918) és Bellák Fanni gyermekeként izraelita családban. Kezdetben tisztviselőként dolgozott, majd 1930-ban Franciaországba költözött, Párizsba, ahol az Sorbonneon francia irodalmat, illetve francia nyelvet tanult. A következő év telén visszatért Magyarországra, s a Kommunista Ifjúsági Internacionálé tagjaként működött, ám 1933 májusában letartóztatták, s egy hónapot töltött vizsgálati fogságban, majd kéthavi szabadságvesztésre ítélték. Két évvel letartóztatása után belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az 1930-as évek végén ismét Párizsba utazott, ahol megismerkedett Faludy Györggyel, illetve Lorsy Ernővel. Franciaország megszállása elől Faludyval Marokkóba ment, később pedig Casablancában és Marrákesben élt. 1942-ben Angliába utazott, ahol megismerkedett Arthur Koestlerrel, és Londonban bekapcsolódott a magyar demokratikus mozgalom munkájába; Károlyi Mihály titkáraként dolgozott. Emigrációja során rendszeresen fordított és tudósításokat, novellákat, verseket is írt. Írásai a brit és amerikai magyar nyelvű sajtóban jelentek meg. 1945 után hazatért Magyarországra, ahol a Magyar Rádió külügyi osztályán dolgozott, később Károlyi Mihály akkori párizsi követi titkáraként ismét Franciaországba került. 1949-ben visszahívását kérte, s a fővárosban több kiadóvállalatnál (pl. az Athenaeum Könyvkiadónál) is dolgozott. 1950. november 2-án koholt vádak alapján letartóztatták, majd a Rajk-per kapcsán elítélték. A börtönben megőrült, s emiatt az őrök gyakran szórakozásból kínozták, végül pedig agyonverték.

Munkássága

Fiatal költő korában került kapcsolatba Kassákkal, aki a Munkában közölte Havas első verseit, első verseskötetéről pedig (Sebesülten) Radnóti Miklós írt kritikát a Nyugatban. Párizsban Paul Éluard és Louis Aragon hatása alá került, lírájába szürrealista elemeket használt, versei a szocialista realizmus stílusjegyeit mutatják. 1949-ben írta meg utolsó versét, amely a "Vers a párthűségről" címet viselte. Műfordítóként Puskin és kortárs francia szerzők műveit ültette át magyarra.

Családja

Felesége Beck Márta, a Globus Konzervgyár művezetője, majd a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet laboránsa volt. Fia Havas Gábor (1944-) szociológus, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Lánya Havas Fanny (1948-) szerkesztő.

Emlékezete

• Nagyrészt róla mintázta Arthur Koestler az Érkezés és indulás (Arrival and Departure, 1943) című regényének főalakját.
• Faludy György hozzá írta a börtönben a "Havas Bandi" című versét (1950).

Művei

• Hűség (válogatott versek, Illés László bevezető tanulmányával, Budapest, Magvető, 1962.)
• A menekülés könyve (Bíró Bálint fametszeteivel, London, Sylvan Press, 1943.)
• Sebesülten (versek, Budapest, Munka, 1938.)
• A költő halálára (Munka, 1938; „…amíg szivünk dobog.” Válogatás a szocializmus irodalomból. Vál., szerk. Illés László. Bp., 1975)
• Illés Béla, a regényíró. – Déry Tibor: Felelet. (Forum, 1950)
• Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés. Ford. Gábor György. A bevezetést Barta Lajos írta. (Bp., 1950)
• A Thibault-ok margójára. – Café Sorbonne. (Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról. Szerk. Gereblyés László. Bp., 1974)
• 1941. nov. 15-én. – Károlyi Mihállyal. – Hazatérés. (Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919–1945. Szerk. Markovits Györgyi. Bp., 1975)

Fontosabb műfordításai

• Hermész Triszmegisztosz: Corpus Hermeticum
• Jacques Duclos, Jean Fréville: Henri Barbusse (1949)
• Elsa Triolet: Milyen kár volt... (novella, 1946)
• Michael Sayers, Albert E. Kahn: A nagy összeesküvés (Budapest, Szikra, 1950.)

Jegyzetek

További információk

• Faludy György: Havas Bandi I. Hócipő, (2006. márc. 14.)
• Faludy György: Havas Bandi II. Hócipő, (2006. márc. 29.)
• Faludy György: Havas Bandi. Irodalmi Jelen, VI. évf. 52. sz. (2006. feb.)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó.
• Gyertyán Emil: Emlékezés (vers, Irod. Újság 1956. 28. sz.)
• Radnóti Miklós: Sebesülten. H. E. versei. (Nyugat, 1938; R. M.: Próza. Novellák és tanulmányok. Bp., 1971)
• Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
• Ferenczy László: H. E.: Hűség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
• Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén. (Az OSZK Évkönyve, 1978)
• Nagy Csaba: A hűség költője. 75 éve született H. E. (Kritika, 1984)
• Rónai Mihály András: H. E. (R. M. A.: Magyar lant. Bp., 1984)
• Vezér Erzsébet: Kétszeresen mártír volt. (Élet és Irodalom, 1984)