Dénes Perczel

Bonyhádi Perczel Dénes (Debrecen, 1929. február 18. – Budapest, 2013. november 17.) budapesti építész, festő és grafikus, a Középülettervező Vállalat (KÖZTI) alkalmazottja, több magyarországi templom és templombelső tervezője.

Élete

Édesapja, bonyhádi Perczel Miklós (1882–1969) filmoperatőr és fényképész, aki feleségével, Barna Margittal (1904–1965) együtt saját műtermet működtetett Debrecenben. Apai nagyszülei bonyhádi Perczel Dénes (1853–1933), tábornok, a Ferenc József rend lovagja, és remmingsheimi Hipp Flóra (1864–1953) úrnő voltak. Apai dédszülei, bonyhádi dr. Perczel Béla (1819-1888) jogász, a Kúria elnöke, szabadelvű párti politikus, miniszter, és boronkai és nezettei Boronkay Elvira (1827–1894) voltak. Perczel Bélának az egyik fivére, bonyhádi lovag Perczel Mór (1811–1899) 1848-49-es honvédtábornok volt.

Perczel Dénes 1939-től a debreceni piarista gimnázium diákja volt nyolc éven át. 1947-ben kitüntetéssel érettségizett. Osztályfőnökei Gulyás István (I-III.), Sulhan György (IV.), Vass Péter (V.) és Török Jenő (VI-VIII. osztály) voltak. Érettségi után a Műegyetemen szerzett építész diplomát, és 1952-ben a Debreceni Tervező Irodában kapott munkát. Ezután felvételt nyert a Magyar Építőművész Szövetség budapesti mesteriskolájába, majd azt elvégezve, 1959-től a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) dolgozott. Számos nagyobb beruházás tervezésében vett rész Magyarországon és az NDK-ban. 1969 és 1973 között négy évet töltött Algériában, ahol egyetemi, kórházi és minisztériumi épületek tervezésén dolgozott.

Hazatérését követően számos kisebb egyházi építkezés tervezője volt a piaristák és az szegény iskolanővérek intézményeiben és plébániákon. Közel tizenöt évig, 1978-tól 1992 októberéig műterme is a budapesti (Mikszáth Kálmán téri) piarista rendházban volt. Számos helyen vállalta templomi belső terek átalakítását a zsinat új liturgikus előírásainak megfelelően. Sok esetben nem csak a tervezést, hanem a kivitelezést is maga végezte. Dombornűveket, intarziákat, fémre, kőre maratott grafikákat készített. Szívesen rajzolt, idősebb korában pedig tájkép-akvarelleket festett, például Bükkzsércen és környékén, ahol többször nyaralt.

Bár építészeti stílusa igazodott korának modern, konstruktivista eszményeihez, határozott kritikus véleménye volt a kortárs építészetről és művészetről. Azt vallotta, hogy amit készít, annak gyakorlatiasnak kell lennie, és olyannak, hogy azoknak is tetsszen, akik használják.

Temetése 2013. december 5-én volt a Budapest-tabáni Szent Katalin plébániatemplomban

Alkotásai

Középületek, lakóházak

• Budapest, OTP lakóház (Bambi presszó háza, II., Frankel Leó út 2-4.), id. Janáky István és Mináry Olga építészekkel, 1957-1959. – A magyarországi modernista építészet 1956 utáni reneszánszának egyik első alkotása.
• Budapesti Műszaki Egyetem hat új épülettömbje
• Automatizálási Kutatóintézet (AKI) székháza (Budapest, Kende utca)
• Soproni kaszinó (Liszt Ferenc Kongresszus- és Kulturális Központ) bejárati csarnoka, 1963. – A neoreneszánsz épület keleti homlokzata elé íves alaprajzú, alumíniumlemezzel burkolt bejárati csarnok került.
• Erfurt, számítástechnikai központ
• Neubrandenburg, Intercontinental szálloda
• Budapest, „Ezres” kollégium (Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Münnich Ferenc, utóbb Kármán Tódor Kollégiuma, XI., Irinyi u. 9-11.), Kisdi Pállal együtt, 1966. – Közismert nevét azért kapta, mert állítólag közel ezren fértek bele.
• Győr, bencés gimnázium diákotthona, bútorok, 1978
• Pannonhalma, bencés gimnázium diákotthona, bútorok, 1979. nov. 25.
• Budapest, piarista gimnázium tornaterme (Mikszáth Kálmán tér 1.), a tetőszerkezetet Hegyi Dénes, a fűtést és szellőzést Csapody Béla tervezte, 1980-1982. – Az iskola addigi udvarát acélvázas tetővel fedték le. Miután a gimnázium 2011-ben a Piarista utcába költözött, és az épületet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara használja, a tornaterem eredeti célú használata megszűnt.
• Kecskemét. piarista gimnázium diákotthona, bútorok, 1983
• Debrecen, Svetits leánygimnázium új épületszárnya (diákotthonnal), 1983–1985
• Dabas-Sári, plébániaház, 1986
• Vác, Szent József kollégium renoválása, 1993

Templomok

• Pusztaberki, harangtorony a római katolikus plébániatemplom mellett, 1976. – A vasbetonból készült, a templommal egybeépített tornyot 1997-ben lebontották, és helyére fából készült, a templomtól különálló harangláb épült.
• Gyál, Szent István római katolikus plébániatemplom, Cser Károly statikus mérnök közreműködésével, 1981-1983. – A templombelsőben a feltámadt Krisztus alakjának égre nyíló karjai vezetik a tekintetet az épület egyetlen tetőtéri ablaka és az ég felé, ezért illeti a „fény temploma" elnevezés. A „Szent István Országtabló” 38 nagyméretű réztáblából álló, sokalakos munka, szintén Perczel Dénes alkotása.
• Budapest-Óbuda-Hegyvidék, Szentháromság plébániatemplom (Vörösvári út), 1983–1984. – Ő tervezte a szentély falán látható gipszmozaikot is.
• Domaszék, Szent Kereszt plébániatemplom, 1985-1988.
• Gyál, plébánia, 1985-1986.

Templombelsők, szakrális terek

• Budapest, Farkasréti temető, Sík Sándor síremléke (28/2. parcella), 1964. – Kivitelezői Vénusz Gyula kőfaragó mester és Kis Sándorné Lesenyei Márta szobrászművész (a korpusz alkotója) voltak. 1980-ban, fölszámolták és Sík Sándor hamvait a Kerepesi úti temető (Nemzeti Sírkert) piarista sírboltjába szállították.
• Csatka, plébániatemplom, szembemiséző oltár, 1966–1968.
• Egri főszékesegyház szembemiséző oltára, 1968
• Budapest, Kalazantinum piarista növendékház új kápolnája (Mikszáth Kálmán tér), 1974. – Miután a növendékház 2003-ban átköltözött a Váci utcai (Piarista köz) piarista székházba, a kápolna használaton kívül került, majd a piaristák végleges elköltözése során 2011-ben fölszámolták.
• Székkutas, római katolikus plébániatemplom (neogótikus) belső átalakítása, 1974. – A szembemiséző oltár vörös márvány felületén Szent Mihálynak a sárkánnyal folytatott harca került.
• Pécel, plébániatemplom, liturgikus tér, 1975.
• Máriahalom, plébániatemplom, szembemiséző oltár, 1975.
• Debrecen, Svetits leánygimnázium kápolnája, 1976. – A régi kápolna helyén, a hosszanti fal elé épült új, szembemiséző oltárhely, amelyet félkörívben vesznek körül a padok. Az oltárt, az ambót és a tabernákulumot díszítő részmetszeteket, valamint a feszület életnagyságú korpuszát is Perczel Dénes készítette. Utóbbit élete egyik fő művének tartotta.
• Budapest, Rózsafüzér királynője (domonkos) plébánia (Thököly út) liturgikus tere, 1977.
• Abony, Szent István római katolikus plébániatemplom (barokk), liturgikus tér, 1978.
• Hatvan, Kálvária-temető, közös papi sírbolt (emlékmű), 1979. – Pálos Frigyes prépost-plébános megrendelésére készült.
• Gyömrő, Jézus Szíve plébániatemplom (Petőfi-telep), liturgikus tér, 1980.
• Dabas-Sári, plébániatemplom, liturgikus tér, 1981-1982.
• Kiskunmajsa, római katolikus plébániatemplom (barokk) rekonstrukciója és a liturgikus tere, 1987-1989. – Ő tervezte az orgona mögött látható üvegablakot is (1994).
• Pilisvörösvár, Szent Család templom (modern) liturgikus tere (oltárkép, oltár, olvasóállvány), 1992.
• Kaposvár, püspöki székház és kápolnája (római katolikus plébánia átalakítása), Egyed Tibor és Mohay Gábor építészekkel, 1995.
• Esztergomi bazilika, Szent István kápolna, liturgikus tér.

Díjai, elismerései

1978. november 27-én a piarista rend konfáterévé fogadta.

Irodalom

• Sallós Csaba, A Bambi presszó háza, in Budai Polgár, 2005.
• Haba Péter, A Kármán Tódor Kollégium felújítása, in epiteszforum.hu, 2007.
• A gyáli templom és plébánia építése (a gyáli római katolikus plébánia honlapján)
• Géczy M. Erzsébet SSND, Perczel Dénes, in Katolikusok Debrecenben 1715–2015, szerk. Takács József, Debrecen, 2015, 501-503.

Jegyzetek