Arthur Jellinek

Jellinek Arthur (Pest, 1852. március 16. – Budapest, 1929. április 22.) jogi doktor, ügyvéd és országgyűlési képviselő.

Életrajza

Legidősebb fia Jellinek Mórnak, a budapesti közúti vasút létesítőjének. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogot a bécsi, majd a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a jogászkör tárgyalásaiban; választmányi tagja volt az ügyvédi kamarának. Az 1887-es választások alkalmával mint a Szabadelvű Párt hive Beszterce-Naszódmegye Naszód kerületéből tagja lett a képviselőháznak; úgy az 1892-es választáskor is; tagja volt az igazságügyi és az összeférhetetlenségi bizottságnak. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügy bizottságban tevékeny részt vett; a birói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban; elkészítette a kúriai biráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítő munkáiban részt vett és kidolgozta annak általános részét, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; résztvett a házassági eljárás előkészítésében is.

Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1879. Kritikai hangok igazságszolgáltatásunk felett, 1881. Észrevételek az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete fölött, A perrendtartási novella és a birói szervezet, A házi fegyelem joga a magyar hitkönyv és a curiai gyakorlat szempontjából, A kizárási okok az esküdtszéki eljárásban, Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben, 1882. A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete, Bűnvádi eljárás és esküdtszék, A delegatio állása közjogunkban, 1883. Törvénytervezet a büntető törvénykezési eljárásról, Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt, 1884. Az országgyűlés tagjainak büntetőjogi oltalma, A sveiczi szövetséges törvény a szerzői jogról, 1885, Az irott hitbérről, A főispáni jogról és a biróságok, és könyvismertetések, 1887. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának gyakorlata, Államtitkár az igazságügyminiszteriumban, A német perrendtartás a gyakorlatban és könyvism., 1888. Adalékok az italmérési jog természetéhez, A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának gyakorlatából. 1890. A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat); a Jogba (1885. 1887-88.), a Büntető Jog Tárába is írt és közjogi tárgyú czikkeket a Pesti Naplóba s a Pester Lloydba. A Pallas nagy Lexikonának is dolgozótársa.

Munkái

• Az apai hatalomról a római jogban. Bpest, 1875.
• Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött. U. ott, 1883.
• A büntető biróságok szervezete és hatósági köre, tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. U. ott, 1883. (M. jogászegyleti Értekezések XI.)
• Katonai büntetőjog és katonai eskü. U. ott, 1884.
• Aus der Zeit. Tagesfragen und Tagesbegebenheiten. U. ott, 1884.
• Észrevételek a nyugdíj-törvényjavaslathoz. U. ott, 1885. (Különny. a Jogtudományi Közlönyből.)
• Feles föld. U. ott, 1886.
• A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásból összeállítva. I. rész. U. ott, 1886.
• A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. U. ott. 1886. (M. jogászegyleti Értekezések 29.)
• A közigazgatási gyakorlati vizsgák. U. ott, 1887.
• Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t. cz. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz. U. ott, 1888.
• Mentelmi jog. Tanulmányok a magyar közjogból. U. ott, 1890. (Ism. Budapesti szemle LXV.)

Nevét Jelineknek is írják.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Jellinek Arthur. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 3.

További információk

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.